A Corpus Salvus Egyesület alapszabálya

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el az Egyesület Alapszabályát:

I. Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: CORPUS SALVUS Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. 1/7.
3. …..

II. Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az Egyesület célja, hogy segítse és fejlessze az egészséges életmódot és betegségmegelőzést, az ezzel kapcsolatos kommunikációt és szemléletformálást.
2. Az Egyesület célszerinti tevékenysége:
2.1. Rendezvények:
– szervezése az egészséges életmóddal és betegségmegelőzéssel kapcsolatban
– sportrendezvények, családi és közösségépítő programok, előadások, konferenciák, táborok, kiállítások szervezése, lebonyolítása, támogatása
2.2. Az egészséges életmód, a betegségmegelőzés fontosságára történő figyelemfelhívás
Ennek keretében:
– nevelés, oktatás, ismertterjesztés, képességfejlesztés, egészségtudatos életszemlélet és életgyakorlat bemutatása, ezzel kapcsolatos rendezvények
szervezése, rendezvényeken való részvétel támogatása
– oktatási, ismeretterjesztő kiadványok készítése, megjeleníttetése
– stresszoldó, harmonizáló, pihentető élményt adó fejlesztőprogramok kidolgozása, megvalósítása
2.3. Az egészséges életmódot és betegségmegelőzést támogató eszközök, szolgáltatások egyesületi tagság keretein belül történő hozzáférhetővé tétele
– egészség, balesetbiztosítási szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása biztosítási szerződés megkötésével
– szűrővizsgálatok szervezése, igénybevétele
Ennek keretében:
– egészségügyi ellátás (szűrővizsgálat), masszázs szervezése, igénybevételének biztosítása preventív célok érdekében
2.4. Szociálisan hátrányos helyzetű egyének, csoportok támogatása, érdekképviselete, jogsegélyszolgálat biztosítása, esélyegyenlőség megvalósítása
2.5. Adományozói kapcsolattartás, kommunikációs és PR tevékenység.
Az egyesület együttműködik hasonló célok érdekében tevékenykedő hazai és külföldi szervezetekkel.
2.6. …

III. A tagság

1. Az egyesületnek rendes tagja és különleges jogállású (pártoló és tiszteletbeli) tagjai lehetnek.
2. ….
3. Különleges jogállású tagok
3.1. Az Egyesület pártoló tagjai azok a természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek, akik írásbeli, online felületen kitöltött nyilatkozatban kijelentik, hogy az Egyesület pártoló tagja kíván lenni és Alapszabályt megismerte és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pártoló tagok az Egyesületet akként támogatják, hogy vagyoni hozzájárulást teljesítenek. A pártoló tagok a Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek.
3.2. Az Egyesület tiszteletbeli tagjait a Közgyűlés választja. A tiszteletbeli tagok vállalják, hogy az Alapszabály rendelkezési magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A tiszteletbeli tagok nem fizetnek tagdíjat, vagyoni hozzájárulást nem teljesítenek, hanem az Egyesületet tudásukkal, erkölcsi hozzájárulásukkal támogatják. A tiszteletbeli tagok a Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek. Tiszteletbeli tag természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet is lehet.

IV. A tagsági jogviszony keletkezése

1. ……
2. A pártoló tagság az alapítást követően „Felvételi kérelem” alapján, az Elnökség általi elfogadással, a döntés napján keletkezik. A Kérelemben a felvételt kérő pártoló tagnak nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy az Egyesület céljait és az Alapszabály rendelkezésit megismerte, azokat magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pártoló tag felvételéről az Elnökség a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz. A határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A
tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
3. …..

V. A tagsági jogviszony megszűnése

1. Az Egyesület valamennyi tagjának tagsági jogviszony megszűnik:
a) A tag kilépésével;
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
c) A tagsági jogviszony Egyesület általi megszüntetésével;
d) A tag kizárásával;
e) az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
2. …..
3. …..
4. ……

VI. A tagok jogai, kötelezettségei

1. ….
2. Pártoló tag jogai:
a) ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
b) meghívás alapján részt vehet az Egyesület nyilvános rendezvényein;
c) igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait.
3. ….
4. ….
5. Az Egyesület pártoló tagja köteles
a) Az Egyesület érdekében vállalt feladatait teljesíteni;
b) Az Egyesületet vagyoni hozzájárulásával támogatni.
6. ….
7. Az Egyesület tagjai jogaikat, kötelezettségeiket személyesen, illetve meghatalmazott képviselőik útján gyakorolhatják. Az Egyesület tagjai tagcsoportonként egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Különleges jogállású tag vezető tisztségviselővé nem választható.

VII. Az Egyesület szervei

1. Az Egyesület szervei:
a. Közgyűlés
b. Elnökség

A Közgyűlés

2. A Közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve.
3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a. az Alapszabály módosítása;
b. az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c. tiszteletbeli tagok megválasztása;
d. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
e. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása, Tagdíjszabályzat elfogadása, módosítása;
f. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
g. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
h. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
i. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
j. Egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint erről szóló beszámoló elfogadása;
k. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A rendes tagok szavazati joggal a pártoló tagok és tiszteletbeli tagok, pedig tanácskozási joggal vehetnek részt.
5. A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
A Közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt Közgyűlés
ugyanazon a napon, az eredeti közgyűlési időpontot követő 1 órával később is megtartható, ha a meghívó ezt tartalmazza.
A napirendet a tagi álláspont kialakításához szükséges részletezettséggel kell a meghívóban rögzíteni.
A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.
6. Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
d) ha a rendes tagok 1/3-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri,
e) Az Elnökség rendkívüli közgyűlés összehívását tarja szükségesnek.
Az a.)-c.) esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
6. A tagok a Közgyűlésen a szavazati jogukat személyesen és meghatalmazott képviselőik útján is gyakorolhatják. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.
7. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló
bizottságot.
8. A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
10. A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület Alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
12. Közgyűlés határozat meghozatalára lehetőség van ülés tartása nélkül is. Az ilyen határozathozatalt az Elnök a határozat tervezetének tagok részére írásban, igazolható módon való megküldésével (postai úton, e-mailben) kezdeményezi. A rendes tagok szavazatának a határozat-tervezet átvételétől számított 8 napon belül kell megérkeznie írásban, az Elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az Elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az Elnökség

13. Az Elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja, egyszerű szótöbbséggel, 5 év határozott időtartamra.
15. Tisztségviselőül az a büntetlen előéletű, nagykorú személy választható meg, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták, és az Egyesület rendes tagja. A vezető tisztségviselő a feladatait személyesen köteles ellátni.
Az Egyesületi feladatokat a tisztségviselők mindaddig társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el, amíg az Egyesület anyagi feltételt nem teremt azok díjazására, amely megvalósulhat munkaviszony vagy megbízásos jogviszony formájában.
16. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
17. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
17.1. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
17.2. Tisztségviselő visszahívását bármelyik tag kezdeményezheti, írásban az elnökséghez benyújtott kérelemben. Az Elnökség köteles a Közgyűlést 8 napon belül 30 napon belüli időpontra összehívni a tisztségviselő visszahívásának megtárgyalására, ha a visszahívást a tagok legalább 10%-a, de legkevesebb 3 tag, írásban kezdeményezte.
A visszahívást tárgyaló Közgyűlésre írásban – legalább 8 nappal korábban elküldött meghívóval – meg kell hívni azt a tisztségviselőt, akinek a visszahívását kezdeményezték.
A Közgyűlésen lehetőséget kell adni a tisztségviselőnek arra, hogy védekezését, bizonyítékait érdemben előterjeszthesse az ellene felhozott visszahívási okkal szemben.
Tisztségviselő vezető tisztségéből az alábbi esetekben hívható vissza:
a) tisztségéből adódó feladatait nem, vagy nem kellő gondossággal látta el,
b) az egyesület tisztségviselőjéhez méltatlan magatartást tanúsított.
18. ….
19. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
f) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) Egyesületi tagsági jogviszony keletkezéséről és megszűntetéséről szóló döntés meghozatala, a tiszteletbeli tag tagságsági viszonyának kivételével, mely közgyűlési hatáskör
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy Alapszabály a hatáskörébe utal
20. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az Elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
21. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
22. Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az Egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
23. Elnök feladata és hatásköre
a) az Egyesület tevékenységének koordinálása,
b) a Közgyűlés és Elnökségi ülés összehívása,
c) a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,
d) kapcsolattartás más civil és érdekképviseleti szervezetekkel,
e) irányítja az Elnökség munkáját,
f) vezeti az Elnökség üléseit,
g) képviseli az Egyesületet,
h) utalványozási joga van,
i) munkáltatói jogot gyakorol,
j) minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.
24. Az Alelnök feladata:
a) az alelnök képviseli az Egyesületet és ellátja annak hatáskörébe tartozó feladatokat,
b) az elnök munkáját a kialakított munkamegosztás szerint segíti.
25. Az elnökségi tag feladata:
Az elnök munkáját a kialakított munkamegosztás szerint, de különösen a gazdálkodási szervezési, a testületek működésével kapcsolatos kérdésekben, munkatervek, és beszámolók készítésében segítik.
26. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök és az alelnök látja el.
A képviseleti joguk gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti joguk gyakorlásának módja: önálló.

VIII. Az Egyesület működésére vonatkozó általános szabályok, az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület önálló jogi személy, civil szervezet.
2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak jelen Alapszabályban meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
4. Az Egyesület céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet csak másodlagosan jogosult gyakorolni.
5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
6. Az Egyesület az Ectv. 34 0(1) bek. a) pontja alapján nem zárja ki, hogy rendes és pártoló tagjain kívül (erre irányuló kérelem, illetve az Egyesület által kiírt és elbírált pályázat alapján) más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.
7. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet a Közgyűlés fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról az Elnökség beszámolót készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.
8. Az Egyesület bevételei:
– tagdíj, melyet a Közgyűlés állapít meg,
– adományok, pályázati bevételek,
– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,
– egyéb bevételek.
9. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíjfizetésen túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
10. Az Egyesület a támogatásokból, a felhalmozott vagyonból esetenként, külön meghatározásra kerülő ösztöndíjakat, segélyeket alapíthat, ezzel is ösztönözve a célok megvalósulását.
11. Az Egyesület nevében vagy javára az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján adományt gyűjthet, adománygyűjtés azonban nem járhat az adományozók illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
12. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a Civil törvény megfelelő rendelkezései az irányadók.
13. Az Egyesület bevételeit az Ectv. 19§ (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit, ráfordításait az Ectv. 19§ (2). bekezdés szerinti részletezésben elkülönítettem, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

IX. Záró rendelkezések

14. Az Egyesület kijelenti, hogy a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet nem működtet, mert éves bevétele nem haladja meg az ötvenmillió forintot, (Civil törvény 40§ (1) és a nem természetes tagok száma nem haladja meg a tagság felét, valamint a tagok száma 100 főt. ( Ptk 3:82(1))
15. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.